A pentaton skálák basszusgitárra I.
Legutóbbi módosítás: 2011.11.01.
A pentatónia rövid ismertetése
Néhány gondolat a dúr-pentatóniáról
A pentatónia rövid ismertetése
"Csupán öt zenei hang létezik, ám ennek az öt zenei hangnak oly sok a változata, hogy nem győzzük hallgatni." (Szun-ce: A háború művészete - I.e. kb. III. század)
Én nem értek egyet néhány zeneelméleti könyv azon kijelentésével, miszerint a pentatónia, azaz az ötfokú skála, amely skálaalkotás szempontból tiszta kvintek sorozata, NEM az emberiség legősibb hangsora. Modern fogalmakkal nézve: a kvintlépéseket (jelképes) C hangról indítva voltaképpen megkapjuk a tiszta hangolású kvintkör hangjait (és közvetve skáláit), sőt mind a 12 különböző hangot:
C - G - D - A - E - H - Fisz - Cisz - Gisz - Disz - Aisz - Eisz - (Hisz)
Ez az építkezés a pithagoraszi hangrendszer alapja. Ez a rendszerezés nyilvánvalóan sok (pontosabban 8) oktávnyi terjedelmű, ám az első 5 hangot 1 oktávba és hangmagasság szerint sorba rendezve megkapjuk a tiszta dúr-pentaton hangsort:
C - D - E - G - A
Ebből a hangsorból már csak 2 hang hiányzik, hogy létrejöjjön az egyszerű, fehér billentyűs C-dúr skála...
C - D - E - (F) - G - A - (H) - C
...bár megjegyzem: a kvintépítkezésből valójában nem ez a skála, hanem a C-líd következik:
C - D - E - (Fisz) - G - A - (H) - C
Ezt már az ókori kínaiak is észrevették. Az ősiségről még egy adalék: a régi görögök ismerték a negyedhangos lépéseket is (ezzel kapcsolatban lásd az Az alapskálák eredete című fejezetet), sőt századunkban egy Alois Hába nevű cseh zeneszerző is kísérletezgetett ilyen hangközökön alapuló hangrendszerrel, ám én ezt a zenei hatást inkább egyfajta énekbeszédszerű jelenségnek értékelem, semmint tiszta zenének, tehát hallgassa azt kellő műélvvel, aki mellette érvel.
Ezúton jelzem, hogy a későbbiekben ilyen jellegű, azaz különböző hangrendszerekhez köthető kísérleteket nekem is szándékomban áll megtenni és publikálni a Bundnélküli gitár II. című fejezetben. Az ehhez kapcsolódó legfontosabb mérőeszköz a temperáltsági táblázat már tanulmányozható a fejezetben.
Egy másik, a fentinél átláthatóbb, a pentatóniáról szóló zenei értelmezés a zongora billentyűin figyelhető meg (OPRE-klaviatúra)…
…és ha kizárólag a fekete billentyűket szólaltatjuk meg, akkor egy pentaton hangsorban mozgunk. Ez a hangsor a „Kozmosz zenéje”; ezt bárkinek bebizonyítom, aki hajlandó meghallgatni az én pentatonikus zongora-improvizációmat. S mint ilyen, tiszta zeneiségében a legősibb. Bizonyítja ezt azon tény, miszerint a világ egyik legősibb civilizációja, a kínai évezredek óta használja a pentatóniát egyfajta misztikus alaprendszerként. (Az első írásos emlékek i.e. 3000-ből származnak!) Sőt, a szintén ősi magyar népzene (nem a nóta!) és a feketék alkotta blues-zene is pentatóniára épül. Ősiségből és az ehhez kapcsolódó zenei ösztönösségből tehát nincs hiány. Az iménti felsorolásból elsősorban a blues-pentaton hangsorra van szükségünk, ezt fogom tehát elemzésnek alávetni, bár szerintem a kínai pentatónia éppoly izgalmas volna. Sok különbség nincs is köztük, nagyobbrészt pusztán kezdőhangjában (dúr-pentatónia - moll-pentatónia), bár a kínai zenében azért mutatkoznak más (hétfokú, heptaton) zenei jegyek is, aminthogy voltaképp maga a blues is megalkotta önnön műfajbeli jellegzetességeit.
De bárminemű zenei szofisztikánál többet ér a következő 5, tulajdonképpen tiszta pentaton hangsort alkotó skálafok. A kérdéseket mellőzve inkább ne is tegyünk mást, mint játsszunk és bízzuk bátran magunkat fülünkre!
Mivel a mai gitárcentrikus könnyűzene nagyobbrészt a blues-zenére alapul, ezért annak egyik népszerű hangsoráról, az E hangról indított, úgynevezett lá (moll) pentaton hangsort választottam alapértelmezettnek. Azért népszerű ez a skála, mert a standard hangolású gitár legalsó hangja E, valamint szintén a standard hangolásból következően könnyen tudjuk belőle a további E-pentaton skálafokokat származtatni. Ezeket a lehetőségeket alább részletesen megvizsgáljuk.
A skála hangjai: E - G - A - H - D
Skálát alkotó hangközei: kisterc - egész - egész - kisterc - egész
Ez az 5 hang ömlesztve az alábbi módon jelentkezik egy 24 érintős (2 oktávos) basszusgitáron. A felvázolás villámgyors eszköze ezúttal is a saját gyártmányú skálarendszerező és skálavariációs szoftver, neve OSIRE-OBRE:
A videók segítségével kigyakorolható pengetések pedig a már megszokott, általam alaptechnikáknak minősített picado és a folyamatos fel-lepengetés.
kisterc - egész - egész - kisterc - egész
Ezt a fokot nevezik moll-pentatonnak is. Sok mással együtt az amerikai feketék és a magyar népzene alaphangsora. Ügyeljünk a zárt és következetes ujjrendre, amelyek mindig a képek alatt lesznek feltüntetve!
-
0-3
-
0-2
-
0-2
-
0-2
egész - egész - kisterc - egész - kisterc
Ezt a fokot nevezik dúr-pentatonnak is. A kínai zene misztikus alaphangsora.
-
2-4
-
1-4
-
1-4
-
1-3
egész - kisterc - egész - kisterc - egész
-
2-4
-
2-4
-
2-4
-
1-4
kisterc - egész - kisterc - egész - egész
-
1-4
-
1-4
-
1-3
-
1-3
egész - kisterc - egész - egész - kisterc
-
2-4
-
2-4
-
1-4
-
1-4
E-pentaton hangsor 1. fok 12. fekvésben
Mivel itt már nincsenek üres húrok, ezért az ujjrend:
-
1-4
-
1-3
-
1-3
-
1-3
A pentaton skáláknál is felhasználható némelyik skálavariáció, bár egy kis ésszel és zenei tapasztalattal könnyen alkothatunk saját pentaton skálavariációkat. Ám hozzátenném, hogy a pentaton skálavariációk önmagukban nem is oly fontosak, hiszen a skálavariációk alapskálákon történő tömeges gyakorlása eredményeként a technika stabilitása, biztonsága a pentaton skálákon is jelentkezni fog.
Néhány gondolat a dúr-pentatóniáról
A napokban az egyik tanítványom olyasfajta kéréssel állt elő, hogy szeretne "japán skálát" tanulni. A kérést megértettem, tehát az valamilyen zenei egzotikumra utal, de sajnos ilyen skála a legjobb tudomásom szerint nem létezik, ha csak nem valamelyik ősrégi sintoista szertartás részeként vagy Okinawa szigetének egy eldugott szegletében ☺, arról nem is beszélve, hogy nem a mi temperált hangrendszerünkben. Ha zenei egzotikumra vágyunk, bátran ajánlhatom a már említett, komoly filozófiai gyökerekkel rendelkező kínai zenét, amely azonban dúr-pentatóniára, tágabb értelemben pedig az ezt kibővítő hétfokú skálára épül. Az alábbi dallam nem tisztán a legfenségesebb G-(dúr)-pentaton, benne megjelenik egy, a diatonikus skálára átvezető, úgynevezett pien, C "vendéghang". Tehát a zenei részlet a fent ismertetett, alapértelmezett E-moll pentaton skála 2. fokán, azaz G-dúr-pentatonban kényelmesen lejátszható.
Már említett módon a pentatónia természetes szépségét más népek is igen korán felfedezték, többek közt a feketék gyapotszedés közben. Az alábbi dallamnak külön története van: Antonin Dvorak (1841-1904) kiváló cseh zeneszerző (és mellesleg a mozdonyok megszállottja) néhány évig az Egyesült Államokban élt és dolgozott. Ott szerzett zenei tapasztalatainak egyik csodálatos tárháza a 9. ismertebb nevén "Új Világ" szimfónia, amelynek 2. tételében egy gyönyörű, feketék énekelte spirituáléra emlékeztető dúr-pentaton dallam csendül fel. Az érdekesség azonban az, hogy ez Dvorak saját dallama, bár később olyan népszerű lett, hogy a feketék is sajátjukként énekelték. A dallamot emlékezetből kottáztam le, így a partitúrához képest lehetnek benne kisebb eltérések.
Hallgassuk meg a fő motívumot eredeti formában is!
